Megvan az első román arany – komoly szatmári közreműködéssel!

A Rio de Janeiro-i olimpia hatodik napján, romániai idő szerint péntek hajnalban megszületett Románia első aranyérme, a szatmári Simona Poppal a soraiban felálló női párbajtőrcsapat ugyanis a döntőben magabiztos vívással 44-38-ra legyőzte a címvédő Kínát. Ez egyben Románia első érme ezen az olimpián.

Meglehetősen sokáig kellett várni az első romániai éremre tehát a 31. nyári olimpián Rio de Janeiróban, ám az végre helyi idő szerint csütörtök délután megszületett. És milyen fényesre sikerült ez az arany, hisz a női párbajtőr csapat rendkívül magabiztos vívással esélyt sem adott a címvédő Kínának. Simona Gherman, Ana Maria Popescu és Dinu Loredana mellett ráadásul a győzelemben oroszlánrészt vállalt a szatmárnémeti Simona Pop is, megszerezve ezzel a szatmári vívás történelmének első olimpiai aranyérmét!

Pop legjobb teljesítményét az oroszok elleni elődöntőben nyújtotta, a döntőben ugyanis előbb másodikként pástra lépve 4-4-re végzett Hszü An-csi ellen, majd 4.-ként visszatérve 3-1-re alulmaradt Szun Jü-csie ellen. Ekkor 10-9-re vezetett a román csapat és mint később kiderült, soha többé nem volt ilyen szoros a küzdelem. Popescu, Gherman és Dinu ugyanis öles léptekkel növelték Románia előnyét, ellenállhatatlanul haladva a 44-38 arányú győzelem felé.

A román menetelés még csütörtök délelőtt az Egyesült Államok ellen kezdődött - rendkívül nyögvenyelősen. Noha Románia végig vezetett, előnye szinte soha nem haladta meg a három-négy tusnyit és végül csak egy tussal, 24-23 arányban sikerült nyerni. Simonának sem ment ekkor a vívás, előbb ugyan egy tussal, 4-3-ra hozta párharcát, a folytatásban azonban előbb 5-4-re, majd 2-0-ra alulmaradt.

A legjobb teljesítményt Simona (és az egész csapat, bár ezt a döntő láttán talán vitatni lehet) egyértelműen az oroszok elleni elődöntőben nyújtotta, amikor mindhárom párharcát megnyerte 6-3-ra, 5-3-ra és 9-7-re. Szárnyalt ekkor az egész válogatott is, amely 45-31 arányban lelépte az ellenfelét, bejutva a kínaiak elleni döntőbe.

Mindez egyfajta logikus folytatása és megkoronázása a szatmári vívók eddig is gazdag és eredményes olimpiai szereplésének. Amelynek eddigi legjobb eredménye az 1984-ben Los Angelesben szerzett ezüstérem: Véber Mónika, Orosz Rozália és Moldovan Marcela is tagja volt a második helyen végző női tőrcsapatnak. Előtte 1968-ban Mexikóvárosban és 1972-ben Münchenben bronzérmet szerzett a román tőrcsapat, soraiban előbb Jencsik Katalinnal és Gyulai Ilonával, majd négy évvel később Tasi Zsuzsannával kiegészülve.

A szatmári vívók olimpiai jelenléte azonban jóval korábban kezdődött, hisz 1960-ban Rómában Csipler Attila férfi tőrben ötödik helyen végzett. Négy évvel később Tokióban már alakult a Jencsik, Gyulai páros, rajtuk kívül Haukler István és Csipler Attila képviselte a szatmári vívósportot. Mexikóban 1968-ban tehát Jencsik és Gyulai bronzot szerzett, majd négy évvel később Tasi is csatlakozott a csapathoz és a bronzérmesek táborához. Ezen az olimpián Budaházi József is pástra állt férfi kardban.

Montrealban, 1976-ban Jencsik és Gyulai mellett Moldovan Marcela volt ott az ötkarikás játékokon, majd 1980-ban Moszkvában Jencsik ötödik olimpiáján negyedik lett egyéniben. A delegáció tagja volt akkor Kuki Péter és Sorin Roca is.

A Los Angeles-i csonkaolimpián tehát Véber Mónika, Orosz Rozália és Moldovan Marcela második helyen zárt női tőrben, ez volt egyben ezidáig az utolsó szatmári érem. Barcelonában, 1992-ben ugyanis Adrian Pop, majd 2004-ban Athénban Nyisztor Sándor, végül 2008-ban Pekingben Stahl Krisztina - aki nem más, mint a legendás Jencsik Katalin lánya - nem tudott az elődök nyomdokaiba lépni. Tegyük még hozzá, hogy négy évvel ezelőtt Londonban Osváth Richárd magyar színekben bronzérmet szerzett a paraolimpián.